Pár napon belül kapható az új, 2042/S jelzésű Babakötvény, amely a tavalyi 14,5%-os inflációra 3 százalékpont kamatprémiumot fizet, összesen tehát 17,5%-kal kamatozik idén. Jelenleg egy olyan lakossági állampapírt sem találunk, amely magasabb kamatot biztosítana a Babakötvénynél.
Hiába az újragondolt Prémium Magyar Állampapír és a Bónusz Magyar Állampapír, nem sikerült megtörni a 2022-es évet végig kísérő állománycsökkenést, így december végén 8620 milliárdos egyenleggel zártak a forintos lakossági állampapírok, ami évekkel visszavetette az állománybővülést. Az év legnagyobb vesztese egyértelműen a MÁP+ volt, 2022 slágere pedig az inflációkövető állampapír, és az idei év is úgy tűnik, hogy ez utóbbi papírnak kedvez majd.
Szinte biztosra vehető, hogy 8,4% lesz a tavalyi átlagos infláció az eurózónában, és már azt is tudjuk, hogy Magyarországon ez a szám 14,5%. Az inflációs adatokat ismerve pedig felmerül a kérdés, melyik inflációkövető lakossági állampapírt érdemes megvenni, vajon a forintos PMÁP vagy az eurós kamatozású PEMÁP lenne a jobb választás? A kamat persze sokat számít a döntésben, de a forint árfolyama talán még többet. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, milyen forint árfolyam mellett érdemes egyik vagy másik papír mellett letenni most a voksunkat.
Jövő hét csütörtöktől, azaz 2023. január 19-től 15,25% és 16% éves kamattal vásárolhatók a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) legújabb sorozatai, a 2027/K, illetve 2030/I, amelyek kamatbázisa ‒ az előző évi átlagos éves infláció mértéke ‒ 14,5% lesz, kamatprémiuma változatlan, az előző sorozatokéval megegyező, azaz a 2027-ben lejáró sorozaté 0,75%, míg a 2030-ban lejáróé 1,50% - derül ki az ÁKK közleményéből.
Új lakossági állampapír bevezetésével, a MÁP+ kamatának megemelésével, az Egyéves Magyar Állampapír kivezetésével, a 4 éves inflációkövető állampapír megszűnésével és egyben a PMÁP futamidejének meghosszabbításával tervez jövőre az Államadósság-kezelő Központ a ma ismertetett finanszírozási terv, illetve a sajtónak tartott szűk körű háttérbeszélgetésen elhangzottak alapján. Kurali Zoltán kifejtette, mit lehet tudni a változásokról és az új lakossági állampapírról.
Először még úgy tűnt, hogy októberben sikerült megfogni a hónapok óta tartó lejtmenetet a forintos lakossági állampapírok állományában, de a november ismét csalódást keltő számokat hozott: további 350 milliárd forinttal csökkent az állomány, ezt elsősorban a MÁP+-ból kiáramló pénzek hajtották. Az inflációkövető prémium állampapír és a bónusz állampapír sem tudta ellensúlyozni a folyamatot, ezekbe mindössze 100-100 milliárdnyi friss nettó tőke érkezhetett.
Ahogy a magyar, úgy dönt történelmi csúcsokat az eurózóna inflációja is, novemberben 10%-ot tett ki az áremelkedés. Idén ráadásul egész évben a forint gyengülését lehetett végignézni, így annak, aki védené magát az inflációtól, miközben a forint további gyengülésére számít, jó választás lehet a Prémium Euró Magyar Állampapír, amely inflációkövető eurós kamatozást biztosít. Azoknak, akiknek még tavaly sikerült venniük PEMÁP-ot, a papír már 10% feletti eurós hozamot hoz, a jelenleg elérhető konstrukció 2024-ben fizeti majd ki az idei inflációt.
Sosem történt még olyan a magyar államadósság-finanszírozásban, mint októberben: a friss számok szerint a magyar lakosság lett az állam legnagyobb hitelezője, maga mögé utasítva a hitelintézeteket és a külföldi befektetőket is. Ez annak is köszönhető, hogy jó pár szenvedős hónap után a lakosság ismét rátalált az állampapírokra, de vannak itt más érdekességek is.
Nagyot csökken a forint állampapírok hozama ma a piacon azt követően, hogy Nagy Márton bejelentette: vége az eddigi nyerészkedéseknek a bankbetéteknél. Mivel az intézményi befektetők egy nagy részét ezzel a kormány arra „kényszeríti”, hogy jegybanki betét helyett állampapírban tartsa a pénzét, az olyan rövidebb lejáratú papírok hozamát is érinti a visszaesés, mint a Diszkont Kincstárjegyek. Ez pedig rossz hír azoknak, akik a DKJ-hozamára építő Bónusz Magyar Állampapírba fektettek.
Több szempontból is fordulatot hozott az október a lakossági állampapírok piacán: egyrészről az új bónusz és prémium állampapírokkal sikerült megtörni a hónapok óta tartó lejtmenetet az állampapír-állományban, másrészt - és talán ez az igazán nagy fordulat – eljött az, amire már hónapok óta készítenek fel minket a számok: az inflációkövető állampapírok lekörözték a MÁP+-t.
Az utóbbi egy évben jelentősen ugrottak az intézményi állampapírok lejáratig számított hozamai, már az egy éves DKJ-val 13% feletti hozamot lehet zsebre tenni. Mindeközben az infláció is csúcsokat döntöget, ez pedig az inflációkövető lakossági állampapírok malmára hajtja a vizet. Nem csoda, ha sokan nem tudják így eldönteni, hogy vajon az intézményi vagy a lakossági állampapír a jobb választás. Alábbi cikkünkben különböző időtávokon hasonlítottuk össze az állampapírok hozamait.
Egyre több magyar hírportál számol be a „csodakötvényként” emlegetett 2027/B államkötvény igen vonzó kamatozásáról: mivel a papír a BUBOR-hoz kötött, ezért hamarosan már 16,66%-os éves kamatot fog fizetni. Ez az állampapír a kamatforduló miatt jelenleg nem érhető el az Államkincstárnál. Ha valaki mindenképp BUBOR-hoz kötött változó kamatot szeretne, akkor ott a 2029/B államkötvény.
Varga Mihály pénzügyminiszter egy Facebook-posztban számolt be arról, hogy újrakalibrálásuk óta mennyi fogyott az prémium és bónusz állampapírokból.
Nyolc nap alatt nyolcszázmilliárd forintért vásárolt a lakosság az új magyar állampapírokból - mondta a Magyar Nemzetnek nyilatkozva az államháztartás finanszírozásáért és a nemzetközi kapcsolatokért felelős pénzügyminisztériumi államtitkár.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
A friss tájékoztató szerint a szeptember végével indított 6 éves Prémium Magyar Állampapír értékesítési időszakát lezárja az ÁKK, és helyette új 6 éves konstrukciót dobnak a piacra.
Bár csökkent az állampapírok háztartásoknál lévő állománya, van egy olyan konstrukció, amelyre most nagyon rákattantak a magyarok: augusztusban már meghaladta a 300 milliárdot a Diszkont Kincstérjegyben lévő lakossági megtakarítás, ami nagyon meredek felfutás az elmúlt évek elenyésző keresletéhez képest. Mindeközben a befektetési alapok is főszereplőkké váltak, különösen a pénzpiaci és kötvényalapokat keresik most a magyarok.
Rekord értékesítéssel indultak az új, magas kamatozású állampapírok – mondja videós üzenetében Varga Mihály Pénzügyminiszter.
Varga Mihály meglehetősen szűkszavú Facebook-posztot rakott ki pár perce, amelyen arra hívja fel a figyelmet, hogy a tegnaptól vásárolható új lakossági állampapír sorozatok esetében rekordeladást tapasztaltak.
Az ÁKK elsődlegesen az idei utolsó negyedév, illetve a jövő évi első negyedév értékesítési időszakára szeretne fókuszálni az újításokkal a lakossági állampapírok piacán, így egyáltalán nem beszélhetünk megkésett intézkedésekről – értékelte az új lakossági állampapírok mostani időzítését Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója a Portfolio-nak adott interjúban. A szakember szerint az új, illetve megújított lakossági állampapíroknak most nincs érdemi alternatívája a piacon, emellett elmondta, hogy az ÁKK a 11 ezermilliárd forintos célt továbbra sem adta fel 2023-ra. Van azonban most egy fontosabb cél is: a befektetői kör bővítése.
Nem volt határozott irány.
Trump szerint Európa nem tud segíteni az iráni-izraeli konfliktusban.
Optimistán nyilatkozott.
Az egész régió rendkívül kritikus helyzetben van.
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
92 milliárd forinttal csökkent a magyar agrárium hitelállománya, ami 10 éve nem látott mértékű csökkenést jelent.
